Jeromos, Honória, Hunor2020. szeptember 30., szerda
Tudomány

Élethez is köthető molekulákat találtak a Vénusz légkörében

National Geographic Magyarország

A Vénusz légkörében talált foszfin nevű molekula a kutatók véleménye szerint a bolygószomszédunkon élettani folyamatok révén jöhetett létre.

Forrás: ESO/M. Kornmesser/L. Calçada & NASA/JPL/Caltech

Az egy foszfor- és három hidrogénatomból álló molekulára a Vénusz felhőiben bukkant rá egy japán, brit és amerikai csillagászokból álló nemzetközi kutatócsoport. Felfedezésüket 2020. szeptember 14-én tették közzé. E molekulát a Földön csak mesterséges folyamatban előállított formában ismerjük, illetve bizonyos, oxigénmentes környezetben élő mikrobák képesek termelni, számolt be az ESO (Európai Déli Obszervatórium).
Évtizedekkel ezelőtt felmerült már az a meglehetősen fantasztikusnak tűnő elmélet (Carl Sagan, a Kozmosz sorozatból jól ismert csillagász ötlete volt), hogy a lakhatatlan felszínű Vénusz felhőzetében valamiféle élet létezhet, a foszfin felfedezése ezen elmélet melletti érv lehet.

Művészi elképzelés a Vénusz felhőzetéről.
Forrás: ESO/M. Kornmesser & NASA/JPL/Caltech

A molekulát a Vénusz színképében sikerült azonosítani, elsőként Jane Greaves, a brit Cardiffi Egyetem kutatója vette észre a hawaii James Clerk Maxwell Teleszkóppal, azonban a felfedezést bizonyítani is kellett. Ehhez pedig már a chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) nagyobb érzékenységű teleszkópjára volt szükség, mivel a molekula igen kis mennyiségben van csak jelen: egymilliárd molekula közül mindössze húsz foszfin. Mivel két teljesen eltérő műszer adatainak eltérő módozatú feldolgozása is azonos eredményt adott, a foszfin jelenlétét a kutatók biztosnak tekintik.


A 2017-es felfedezést és a 2019-es mérésekkel való megerősítését követően a kutatók különböző számításokat és modellezést végeztek, amelyekkel azt vizsgálták, milyen természetes, ám nem biológiai folyamatok eredményezhetnek a Vénuszon ilyen molekulát, és minden lehetőséget (pl. vulkáni, vagy a napfénynek köszönhető fotokémiai eredet) kizártak. Az egyetlen, ekkora mennyiséget adó folyamatnak a mikrobákat találták a közlemény szerint, a nem biológiai eredetű folyamatok a mért mennyiségnek maximum az egy tízezred részét volnának képesek megteremteni. A Naprendszerben ezen kívül eddig csak a Jupiter és a Szaturnusz légkörében mutattak ki foszfint a Cassini űrszonda mérései, azonban az ottani körülmények gyökeresen eltérnek a vénusziaktól.

A Nature Astronomy folyóiratban közzé tett tanulmányban a kutatók leírják, hogy nincs olyan ismert természetes folyamat a Vénusz légkörében, amely e molekulát létrehozhatná, így az vagy valamiféle, számunkra teljesen ismeretlen fotokémiai folyamat hatására jött létre, vagy, ahogyan a Földön is, biológiai működés eredménye lehet. Egy januárban napvilágot látott elmélet szerint az oxigénmentes környezetű exobolygókon a foszfin jelenléte biológiai eredetre utal, s a majdani James Webb Űrteleszkóp segítségével szeretnének utána járni, hogy vajon van-e ilyenre példa. E felhőzet vizsgálatokat eredetileg azért kezdték meg, hogy a későbbi, exobolygókon alkalmazható technológiát fejlesszék és finomítsák. A meglepetés akkor érkezett, amikor már az első vizsgálatoknál kiugrott a Vénusz légköréből a foszfin jele. Az elképzelések szerint a Vénusz magas szintű felhőzetében hasonlóak lehetnek a körülmények ahhoz, ahol a földi foszfintermelő mikrobák élnek. Bár ma a Vénusz felszínén pokoli viszonyok uralkodnak, valamikor a múltban akár folyékony óceán is boríthatta, ahol akár kialakulhatott az élet is.

A képen a Vénusz az ALMA teleszkópja által látott formában található, a két vonal rajta azt mutatja, ahogyan a  két külön műszerrel mérve a mélyebb rétegekből eredő, milliméteres hullámhosszú sugárzás egy részét elnyeli a foszfin. Ez az elnyelés csak erre a molekulára jellemző, így a foszfin jelenlétét a kutatók szerint biztosnak lehet tekinteni.
Forrás: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), Greaves et al. & JCMT (East Asian Observatory)

 

A molekulát 53-61 km magasságon lévő felhőkben észlelték, itt kb. 30 Celsius-fok van, és 500 hPa a légnyomás (a földi légkörben kb. 5,5 km magasságban van ekkora légnyomás), azonban az is lehet, hogy alacsonyabb légköri szinten, magasabb hőmérsékleten alakul ki, majd felfelé áramlik a légkörben. A jelét leginkább a közepes szélességi övben lévő felhőzet mutatta, a sarkokon egyáltalán nem látszott, az egyenlítői régióban pedig nagyon kevés volt a jel. Összességében a rendkívül kis mennyiségű foszfint kimutatni is csak speciális adatfeldolgozással lehetett, és vannak még további lehetőségek is arra, hogy ugyanezt a molekulát a színkép más részeiből is ki tudják mutatni – erre eddig nem került sor.

Bár a kutatók valóban kizártak számos folyamatot, amely élőlények nélkül képes volna a foszfint megtermelni a Vénusz légkörében, ez még nem jelenti azt, hogy a most megtalált nyomok feltétlenül életre utalnak. Maguk a kutatók is, bár nyilván rendkívül lelkesek, kiemelték, hogy az élet jelenlétének bizonyításához további, igen komoly munkára lesz szükség. Egyelőre például elképzelésünk sincs, hogy miként maradhat fenn bármilyen életforma a Vénusz kb. 90 százalékban savból álló felhőiben.
A végső választ egy olyan űrszonda adhatja majd meg, amely a Vénusz légköréből mintát vesz majd, egyelőre azonban csak tervasztalon léteznek a Vénuszt meglátogató szondák, a rendkívüli környezeti viszonyok miatt nagyon nehéz működőképes eszközöket tervezni.

Hozzászólások

Kettős objektumot találtak a Naprendszer szélén

Kettős objektumot találtak a Naprendszer szélén

A két égitest igen közel, mintegy 350 kilométerre kering egymástól.

A klímával a virágok színe is változik

A klímával a virágok színe is változik

Az élővilág igyekszik a lehető legtöbbféle módon alkalmazkodni a változó klímához.

Kutyák segíthetenek kiszűrni a koronavírusos utasokat Helsinki repterén

Kutyák segíthetenek kiszűrni a koronavírusos utasokat Helsinki repterén

A finn fővárosban pár napja kezdte meg igencsak fontos munkáját egy négylábúakból álló csapat.

Tudatosságra utaló nyomokat találtak a varjak agyában

Tudatosságra utaló nyomokat találtak a varjak agyában

Úgy tűnik, a szubjektív érzékelés nemcsak a főemlősökre, hanem bizonyos madarakra is jellemző.

Ezek a fák adnak nagyobb védelmet a káros UV-sugárzás ellen

Ezek a fák adnak nagyobb védelmet a káros UV-sugárzás ellen

A korai juhar vagy más néven platánlevelű juhar (Acer platanoides) nyújtja a legnagyobb védelmet az emberek számára a Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben - olvasható az MTI weboldalán.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket