Máté, Mirella, Jónás2020. szeptember 21., hétfő
Tudomány

Hőforrásokban főzhettek az emberelődök?

National Geographic Magyarország

Könnyen elképzelhető, hogy az Olduvai-szurdokban 1,7 millió éve élt emberelődök a környék hőforrásait használhatták főzéshez, jóval a tűzgyújtás képessége előtt.

Forrás: MIT

Annak ellenére, hogy az afrikai Nagy-hasadékvölgy ma is aktív forróvizes forrásokkal rendelkezik, az emberelődök élőhelyéül szolgáló régiót eddig nem vizsgálták hidrotermális szempontból. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a spanyol Alcalái Egyetem szakembereinek vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport azonban most olyan bizonyítékokat talált, amelyek alapján a hominidák legismertebb otthonának környezete hőforrásokkal tarkított táj volt. A vulkanikus régióban ez persze nem nagy meglepetés, azonban a felfedezésnek az egykori emberelődök életmódjára is hatása lehetett.

2016-ban egy expedíció járt a hasadékvölgyben, az Olduvai Paleoantropológiai és Paleoökológiai Projekt keretein belül vizsgálták a kb. 1,7 millió éve lerakódott üledékes kőzeteket egy 3 km hosszú szakaszon, amely feltűnően különbözött a terület többi kőzetrétegétől. E réteg homokos összetételű volt, míg az alatta elhelyezkedő, 1,8 millió éves réteg sötét, agyagos összetételű. A kutatók eredetileg a kőzetréteg összetételének vizsgálatával az 1,7 millió éve lezajlott klímaváltozást, a kelet-afrikai régió szárazabbá válását szerették volna részleteiben megismerni.
„Ez a váltás a kőzetekben valamilyen környezeti változásra utalt, és szerettük volna megérteni mi volt, s miként hatott az itt élő emberelődökre” – mondta Ainara Sistiaga, a kutatás egyik vezetője. A korábban erdős terület fokozatosan kiszáradt, s füvessé vált ebben az időszakban.
Sistiaga és munkatársai a homokos kőzetrétegből vettek mintákat és ezekben egyes növényekre utaló lipideket kerestek, amelyekből rekonstruálni szerették volna a korabeli növénytakarót. Azonban az elemzések közben egészen különös dolgokra bukkantak: olyan lipidekre, amelyek gyökeresen eltértek a Sistiaga által jól ismert növényi lipidektől. A kutatásban Roger Simmons, az MIT geobiológus professzora segített: egy általa már két évtizede, teljesen más környezetben leírt baktérium lipidjeire hasonlítottak a most feltártak.

Hőkedvelő mikrobák lakhelye a Yellowstone Nemzeti Parkban
Forrás: Pixabay

Mintegy 20 éve a Yellowstone Nemzeti Park területén azonosították a Thermocrinis ruber nevű hiperhőkedvelő baktériumot, amely csupán a lobogó forró vizű hévforrásokból kifolyó erecskékben él meg, ahol a vízhőmérséklet legalább 80 Celsius-fokos. A tanzániai kőzetmintákban ugyanolyan lipidek voltak, mint amilyenekkel e baktérium rendelkezik.
A kutatók úgy vélik, ezek a bakteriális lipidek egyértelműen arra utalnak, hogy az Olduvai-szurdokban egykoron hőforrások fakadtak, s ezekben a Yellowstone-éhoz nagyban hasonló hőkedvelő baktériumok is laktak 1,7 millió éve. A Thermocrinis ruberre hasonlítók mellett további hőkedvelő mikrobákra utaló lipideket és zsírsavakat is azonosítottak, pl. olyan szulfátredukáló baktériumokét, amelyek többek közt tengerfenéki geotermális környezetben fordulnak elő. Találtak még átopálosodott növényi maradványokat is, ez pedig szintén utalhat forró vizes környezetre.

Mivel a hasadék egy tektonikailag és vulkanikusan is igen aktív terület volt, egyáltalán nem csoda, hogy hőforrások is fakadtak itt. A mintákat, amelyek e baktériumok nyomait tartalmazták, olyan helyről gyűjtötték be, amely szomszédos volt a korai emberelődök lakhelyével, ahol kőeszközök és állati csontok is előkerültek. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy a hominidák kihasználták e hőforrásokat, és azok forró vizében könnyebben fogyaszthatóvá tették az élelmüket, akár a húst, akár például a keményebb gumókat, gyökereket. Lehetséges, hogy a levadászott állatok húsát darabolva hordták a forró vizű forrásokba, de lehet az is, hogy az állatok beleestek a vízbe s ott lelték halálukat, majd, mire az emberelődök kihalászták a tetemet, az félig már meg is főhetett. Természetesen ezek csak feltételezések, de a kutatók tervezik, hogy az Olduvai-szurdok további hominida lelőhelyeinek környékét is megvizsgálják, és e termofil baktériumok nyomai alapján igyekeznek kideríteni, hol lehettek még hőforrások.
„Ha találunk is ilyen helyeket még, az nem lesz arra bizonyíték, hogy az emberelődök használták is a forró vizet, hisz közel 2 millió év távlatából egy kihalt élőlény viselkedését igencsak nehéz megérteni” – magyarázta Sistiaga. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS közölte a kutatásról készült tanulmányt.

A terület egykori tulajdonságaiból is sikerült sok mindent rekonstruálniuk a kutatóknak: a táj a szavannák terjeszkedéséből adódó, mozaikos elrendezésű, erőforrásokban bővelkedő terület volt, amelyen talajvíz táplálta folyók csobogtak, éltek itt vízi növények, zárvatermők alkotta bozótok, és számos ehető növény is. A terület gazdag faunájára utal a sok itt talált állati csont, ezek az állatok vagy vadászzsákmányként hagyták itt a maradványaikat, vagy természetes módon pusztultak el a vizes élőhelyek környezetében. A jelenlétük azonban vonzó lehetett a hominidák számára is.
Az már korábban felmerült, hogy a vulkanikus táj számos előnnyel járhatott, amelyeket a hominidák kihasználtak, s így az emberi evolúcióra is hatásuk lehetett e körülményeknek, a hőforrásokkal együtt.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Hozzászólások

Megszülettek az első lombikborjak Magyarországon

Megszülettek az első lombikborjak Magyarországon

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai.

Magyar kutatók vizsgálták az eddig ismert legellenállóbb vírust

Magyar kutatók vizsgálták az eddig ismert legellenállóbb vírust

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.

Ezért idéztek elő földrengéseket a Yellowstone Nemzeti Parkban

Ezért idéztek elő földrengéseket a Yellowstone Nemzeti Parkban

Múlt héten komoly rengéssorozat rázta meg a régiót, a jelenséget kutatók idézték elő.

Szélmeghajtású teherhajó készül

Szélmeghajtású teherhajó készül

Az emberiség számára a szélerő az emberi izmokon túl nagyon sokáig az egyetlen hajtóerő volt a hajózásban, modern változatban ismét előtérbe kerülhet.

Kivételes állapotú barlangi medvét találtak

Kivételes állapotú barlangi medvét találtak

Különleges ősi medvemaradványok kerültek elő Jakutföldföldön, a szakértők bíznak benne, hogy a leletekből DNS-t is kivonhatnak.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket