Tudomány

A molekuláris méretű tárgyak mérésére eddig alkalmazott hagyományos módszer szerint a molekulákat vákuumban parányi szilíciumlapkára helyezték. A lapka a természetes frekvenciájával rezeg egészen addig, amíg a molekulát rá nem teszik. Ekkor a rezgés frekvenciája kicsit megváltozik. A változás alapján pedig kiszámítható a molekula tömege. Az élő sejtek azonban elpusztulnak a vákuumban, és folyadékba helyezve kell […]

A C-vitamin rendszeres fogyasztása elengedhetetlen a szervezet fertőzésekkel szembeni természetes ellenálló képességének fenntartásához. Az aszkorbinsav fontos szerepet játszik kötőszöveteink (bőr, fog, csont) épségének megőrzésében, a vas felszívódásában, egy másik vitamin, a folsav hasznosításában valamint a fehérjék szintézisében. A szükséges C-vitaminbevitel elmulasztásakor kezdetben fáradtnak, gyengének érezzük magunkat, esetleg súlyvesztést is tapasztalunk. Több hónapos hiányállapotban pedig kialakul […]

A méhátültetés a terméketlen nők számára tenné lehetővé, hogy gyermeket hozzanak a világra. A gyermekvállalásra idáig csak a béranyaság és az örökbefogadás jelentette a járható utat azoknak, akik például fejlődési rendellenesség vagy súlyos sérülés következtében alkalmatlanná váltak a terhességre. Bár svéd kutatóknak egyelőre csak juhok méhének visszaültetését sikerült megvalósítaniuk, az eredmények azt sugallják, egy lépéssel […]

A Henrik Clausen vezette kutatócsoport bakteriális enzimek segítségével távolította el a véralkotó sejtek felszínéről azokat csoportantigéneket, amelyek az ABO csoportra jellemző sajátságokat hordozzák. Így univerzális O-s vért hoztak létre, amely bárkinek biztonsággal adható. A vércsoportok egy életen át jellemzőek egyazon emberre nézve. Az ABO-rendszer esetében az A- és a B-csoportantigének jelenlétől függően A-s, B-s, AB-s, […]

A Nature folyóirat online kiadásában megjelent cikk szerint az ikrek anyai oldalról egypetéjűek, azaz genetikailag egyformák, de az apai gének csak fele részben közösek. Ez úgy fordulhatott elő, hogy két spermium termékenyített meg egyetlen petesejtet, amely ezután kettévált és két önálló embrió fejlődött belőle. Az egyik magzatba az egyik hímivarsejtből, a másikba pedig a másikból […]

Az eredmény bejelentésével feltehetően azért vártak eddig, hogy mindenki elfelejtse az ugyancsak 2005-ben kipattant dél-koreai őssejtbotrányt, amely Hvang Vu Szuk professzorhoz kötődik: a tudós bejelentette, hogy csoportjával sikerült létrehoznia 11 őssejtkolóniát, ám kiderült, hogy kilenc hamisítvány volt. A farkasokat Hvang egykori munkatársai klónozták, és a csoport nevéhez fűződik Snuppy-nak, a világ első klónkutyájának az “előállítása” […]

Az összeállításban előkelő helyen szerepel Gergely György és Csibra Gergely a csecsemőkori teleologikus gondolkodását empirikus módszerekkel vizsgáló kutatása, mely Marc Hausernek, a Harvard Egyetem professzorának szerkesztői értékelése szerint alapvető elméleti jelentőséggel bír. Csibra és Gergely kísérleti eredményei arra utalnak, hogy az egyéves csecsemők képesek a cselekvéseket a célállapotokhoz vezető eszközként értelmezni, s a teleologikus hozzáállás […]

Ez új lökést adhat a betegség leküzdéséért folytatott harcnak: a GMO-szúnyogok elterjesztése a vad populációkban azzal a reménnyel kecsegtet, hogy előbb-utóbb ezek az állatok kerülnek túlsúlyba. E rovarok olyan gént hordoznak, amelyek megakadályozzák, hogy megfertőződjenek a maláriát okozó parazitával. A kutatók figyelmeztetnek, hogy kísérleteik még korai stádiumban vannak, és legalább 10 évbe telik, mielőtt a […]

Az egyik legjelentősebb állatvédő szervezet a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) adatai szerint, csak az Egyesült Államokban évente mintegy 115 millió állat válik a különböző célú tudományos kísérletek áldozatává. Az adat megdöbbentő, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy ehhez képest a teljes európai érték az elmúlt években „csak” tízmillió körül volt. […]

Az amerikai Michigan Egyetem több éven át tartó vizsgálatában 354 kislány vett részt. A kutatók azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik túlsúlyosak voltak háromévesen, majd a következő három évben tovább híztak, 9 évesen érték el a pubertáskor küszöbét, amely az emlőnövekedés alapján állapítható meg. Emellett az is bebizonyosodott, hogy átlagosan az amerikai lányok korábban […]